A
közép- és kelet-európai SYLFF
ösztöndíjasok első konferenciája
A közép- és kelet-európai régió első nemzetközi SYLFF konferenciáját 2006. január 11-13. között tartották a Lipcsei Egyetem Bibliotheca Albertina épületében. A találkozó házigazdája az Association of Leipzig University SYLFF Fellows (ALUS) volt, témája pedig: „Intellectual and Cultural Change in Central and Eastern Europe: New Challenges in the View of Czech, Hungarian, Polish and German Scholars”.
Tizenkét ösztöndíjas vett részt a konferencián: nyolcan Prágából, ketten Budapestről és egy-egy ösztöndíjas Krakkóból és a németországi Bochumból. A lipcsei találkozó ötlete hét ösztöndíjas korábbi kapcsolatfelvételeinek eredménye volt. Először Barbara Havelkova (principal organizer, SYLFF Network at Charles University, Prága) és Felix Böllmann (volt principal organizer, ALUS) találkoztak egymással a Kairóban megtartott 2003-as SYLFF Afrika/Európa Regionális Fórumon. Azután Makhabbat Kenzhegaliyeva (co-organizer, ALUS) és Stefan Jarolimek (jelenlegi principal organizer, ALUS) találkozott Marcin J. Rebes-szel és Stepan Holub-bal, valamint bochumi SYLFF ösztöndíjasokkal a Coimbrában rendezett 2005-ös Afrika/Európa Regionális Fórumon.
A lipcsei konferenciát dr. Martin Schlegel professzor, a Lipcsei Egyetem tudományos rektorhelyettese és az egyetem SYLFF bizottságának elnöke nyitotta meg. Schlegel professzor beszédében hangsúlyozta azt a különleges jelleget, amelyet a hasonló érdeklődésű és elkötelezettségű SYLFF ösztöndíjasok kölcsönöztek az eseménynek, akik szomszédos EU-tagországokból érkeztek és lehetőséget teremtettek az egymással való kapcsolatfelvételre és segítik egy regionális SYLFF hálózat kiépítését.
A bevezető előadást dr. Frank Hadler, a Geisteswissenschaftliches Zentrum an der Universität Leipzig Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas (GWZO) munkatársa tartotta, aki Közép- és Kelet-Európáról beszélt nemzeteken átívelő nézőpontból és bemutatta azt az új lipcsei projektet, amely szorosan kapcsolódik a konferencia témájához.
A konferencia négy szekcióra oszlott, a következő szakterületek szerint: jog, politika, tömegkommunikáció, valamint kultúra és társadalom. A konferencia résztvevői nagyon különböző kutatási területeket és témákat képviseltek, amint ezt az előadások témái is mutatják.
Felix Böllmann előadása nyitotta meg az első, jogi szekciót. Az előadás azt elemezte az önkormányzati feladatok ellátására szervezett vállalkozások kelet-német és orosz példáján keresztül, hogy a jogrendszer átalakítása vajon együtt jár-e kulturális változással. Őt Barbara Havelková előadása követte, aki arról beszélt, hogy a nemi egyenjogúsággal kapcsolatos törvénykezésben mennyiben valósult meg az európai uniós szabályok átvétele Csehországban. A szekciót Jan Wiethoff előadása zárta, aki a közös piac elveinek és az emberi jogoknak a kapcsolatát elemezte az Európai Unióban.
A második, politika szekcióban Marcin J. Rebes Lengyelországban, a 20. században végbement politikai és társadalmi változásokat elemezte, amelyek egy tekintélyelvű rendszerből a demokratikus rendszerbe való átmenetet jelentették. Ezután Huszák Loretta az európai uniós támogatások magyarországi befogadásáról beszélt.
Az első nap nagyon érdekes programja után a résztvevők a vacsoraasztal mellett folytathatták a vitákat és a beszélgetést és ismerkedhettek meg jobban egymással.
A következő nap egy kellemetlen eseménnyel kezdődött. Az egyik résztvevő kocsiját elvontatták, mert véletlenül tiltott területen parkolt. Emiatt a nap programja több mint harminc percet késett.
Az első előadást Stefan Jarolimek tartotta, megnyitva ezzel a harmadik, tömegkommunikáció szekciót. Előadásának témája „Régi barátok – új szomszédok. A Lengyelország és Belorusszia közötti, 2005. nyári konfliktus megjelenése a sajtóban” volt. Ezután Csíky Balázs a jobboldali magyar sajtó témáit elemezte, összevetve a két világháború közötti időszak és a legutóbbi évek sajtótémáit.
Egy rövid kávészünet után kezdődött az utolsó, kultúra és társadalom szekció. Elena Temper előadásában az Orosz Ortodox Egyház szerepét tárgyalta Belorussziában. Zuzana Korecká a szlovákiai cigány kultúráról beszélt. Makhabbat Kenzhegaliyeva előadása a közép- és kelet-európai felsőoktatás fejlődésének jellemzőit elemezte. Végül, de nem utolsó sorban Gernot Klemens a bolognai folyamat következtében az európai egyetemeken végbemenő változásokat mutatta be.
Az ösztöndíjasoknak nemcsak a választott témái különböztek, de tanulmányaikban is különböző szinteken tartottak. Néhányan már befejezték tanulmányaikat, mások nemrég kezdték meg. De ez nem is volt fontos, hiszen a szervezők célja mindenekelőtt az volt, hogy a SYLFF ösztöndíjasok megtegyék az első lépést a további együttműködés felé. Az angol nem volt a résztvevők anyanyelve, de közvetítő nyelvként használták.
Dr. Markus Kotzur professzor, a Jogi Karról, a Lipcsei Egyetem SYLFF bizottságának új tagja vezette a konferenciát záró élénk és nagyon érdekes kerekasztal-beszélgetést, amelynek témája az EU-polgárság volt Közép- és Kelet-Európában, két évvel a csatlakozás után. A vitában minden résztvevő megosztotta egymással álláspontját a kérdésről.
A konferencia nyilvános volt. A Lipcsei Egyetem diákjai, az egyetem SYLFF bizottságának tagjai, az egyetemen tanítók és más érdeklődök is részt vettek a szekcióüléseken és hozzászóltak a vitákhoz.
A konferencia után a résztvevők városnézésre indultak, amelynek végén felmentek a lipcsei városháza tornyába, amely a város legmagasabb épülete.
A konferencián résztvevők különbözősége lehetőséget teremtett arra, hogy sokat tanuljunk egymástól.
A konferencia előadásai könyv alakban is megjelentek 2007 januárjában: Felix Böllmann, Stefan Jarolimek, Makhabbat Kenzhegaliyeva, Elena Temper (eds.): Intellectual and Cultural Change in Central and Eastern Europe. Peter Lang Europäischer Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main, Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, 2007 (Sachsen – Mitteleuropa – Osteuropa, Schriftenreihe des Kompetenzzentrums Mittel- und Osteuropa Leipzig, Band 2)
